Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mennybemenetel ünnepe - részlet Emil Bock Három év című írásából

 

EMIL BOCK   HÁROM ÉV című írásából részlet

A mennybemenetel ünnepe az ég felé írányít bennünket. De az évszak, a körülöttünk kibontakozott tavaszi csoda hangulata nem engedi meg, hogy egy túlvilági ég gondolata szülessen meg bennünk. Az a sok-sok szépségben megújuló élet, ami érzékeink elé tárul, mind arra késztet, hogy újra fellobbanjon bennünk  a Föld iránti szeretet. Lelkünk ünnepélyes hangulattal az evilági tájaknak adja át magát. A jelek sokasága vesz körül bennünket, amely mind a földi menyországot nyilatkoztatja ki számunkra, s azt mondja, hogy nem a túlvilági, hanem a  földi menyországot kell ezen a tavaszi ünnepen megtalálnunk.

Mindaz a ragyogó virágdísz, ami színekkel hinti tele a tavaszi földet, nem az ég véget nem érő jele-e a földi világunkban? Nem égi ruha-e amibe a földünk öltözött? Exakt valóság, nemcsak költői kép, amit  Eichendorff, Holdas éj című  költeményében kimond :

 

viragfa.jpgMintha az Ég csendben,               

Megcsókolta volna a Földet,

Hogy virágpompájában

Mostmár róla kelljen álmodnia.

A Föld valóban az Ég csókjáról álmodik, ami téli alvása sötétségéből felébresztette. A virágok fehérségét és tarkaságát nem önmagából hozza elő. Ezek az Éggel való titkos egyesülésnek a bizonyítékai, amit a tavasz csodája hozott létre.

Egyik olyan jel, amely különösen megtaníthat a földi mennybemenetel titkának megértésére, a virágzó fák jele, amelyek sokszor oly meglepően, és boldogítóan gyorsan , egy éjszaka kapják meg díszüket. Mikor a fa csak zöld lombját hordja, még nem tökéletes, még nem befejezett. Csak addig a rövid ideig válik ősképe a Földön teljesen láthatóvá, amíg virágdíszében pompázik. Minden virágzó fa csoda. S ezt mi sokkal közvetlenebbül éreznénk, ha évről -évre nem szoknánk meg a látványát. Tulajdonképpen nem más, mint az Ég felé emelt virágos rét. A fa virágdíszben ragyogó csúcsa  gömbölyű kerekségében kicsinyített képe a Földnek, amely szeretne megszabadulni  a nehézség igézetétől, és mennybe szállni.

viragzo-fa.jpgA virágzó fa sok mindenre megtaníthat bennünket. Megmutatja, hogy a Mennybemenetelt nem szabad  a földi szinttől való távolsággal  mérni, hanem csak  az ég felé törő lendítőerő intenzitásával. Ha a fa koronája csak kevésbé emelkedik is a föld síkja fölé, virágzása bebizonyítja, hogy  az Ég elismerte a fa mennybemenetelét. És a virágzó fa képet ad arról is, hogy  a Föld - amikor mennybemenetelét véghezviszi - , nem válik hűtlenné önmagához. A virágképző nedvek felszállásának  mennybemeneteli folyamata nem idegeníti el a Föld lelkét ettől a világtól. Ha azután a virágok lehullanak, ez korántsem jelenti azt,  hogy visszatért az égi csoda a túlvilágra, hanem azokká az adományokká változott,  amiket - mint gyümölcsöt -  szedhetünk a fákról :  az az Ég, amit a természet a mennybemenetel idején elénk varázsol nem más, mint az eredetek és csírák szférája,  ami földi létünk mögött fejti ki erőit, és amelyből  a Földön minden állandóan  ujjászületik.

 

pacsirta.jpgA Mennybemenetel példázataként szól hozzánk az is, ha a mezőn járunk, és nézzük , hogyan emelkednek a pacsirták  énekelve a magasba. Nyílegyenesen szállnak az Ég felé, és trillázó énekük segíti őket .  A Föld lelkének  erő-áramlásai, amik a tavaszi természet Ég felé törekvéseit előidézik,  a pacsirta felfelé röptében  láthatóvá, sőt ujjongó dalában hallhatóvá is válnak. Ez a belső felemelkedés lendületes erejű képet elevenít meg lelkünkben  a magasságok felé,amelyekből új erőt meríthetünk  életünkhöz, és küzdelmeinkhez.

A mennybemenetel ünnepének mennye nem túlvilág, hanem a felemelkedés szférája, amelyre itt, ezen a világon van szükségünk, ha nem akarunk a belső bénultság  és elhalás áldozataivá válni.

 Vagy ha feltekintünk a felhőkre, hiszen a mennybemenetel idejétől kezdve az évszak  előrehaladtával  az égen többnyire hatalmas fehér  gömbökké tömörülő  gomolyfelhők láthatók.  Ezek a kozmikus, virágzó fákhoz hasonló felhők aztán igazán  képmásai a Földnek,  amely szeretne az egek magasságába emelkedni. Az egész atmoszférát betöltő nagy kozmikus fellendülés eredményei. Bennük viszi végbe a Föld nedvessége a Nap újra megjelenő melegének hatására  mennybemenetelét, hogy az égi magasságokban megtermékenyülve  életet adó nedvességként  harmat és eső formájában ismét visszatérjen a Földre. Semmi nem cáfolhatná meg  klasszikusabban és nyomatékosabban  az Ég gondolatának túlvilági mivoltát  és szemléltetné jobban  a tavaszi ég evilág  felé fordulását , mint a föld nedvességének  körforgása, amit oly nagyszerűen  jelképeznek az ég felhői.derult-eg.jpg

A tavaszi természetben minden mennybemenetel földi világunk javára történik.Mindig az Égi létbe való felemelkedés a földi létért. Hogyha hanyatt fekszünk a réten, és feltekintünk egy virágzó fára, ha követjük a pacsirta repülését vagy a felhők méltóságteljes, nagyszerű vonulását, akkor mindig az égbe tekintünk bele. S mégis földünk az,amit ilyenkor szemünkkel megcsodálunk. Sejtve nézünk abba a szférába, amelyből az élet buzog a Földre. Felfelé vetett pillantásunk az égi Földdel találkozik, és a földi éggel: az égig emelkedett földi világgal, a Föld mennybemenetelével.

Ez a földi ég, a földi természeti létünkben benne, mögötte és felette  lévő emelkedett szféra az a menny, amelybe a feltámadott  Húsvét után negyven nappal felment. Az egész jövőbeni életérzés számára döntő lesz, hogy milyen ismeretek és hangulatok kapcsolódnak majd a mennybemenetel gondolatához. Ha az emberek képesek lesznek majd a létbe szervesen beilleszkedő képzetet alkotni Krisztus mennybemenetelének titkáról , az vissza fogja hozni a kereszténység természetességét és tettrekész  Föld felé fordulását.

 

A mennybemenetel a feltámadás új fokozata, s ezzel a kozmikus Krisztus -Lény által véghezvitt önátváltoztatások nagy folyamatában az egyik előrehaladó metamorfózis. Krisztus olyan lény, aki  sohasem áll meg, hanem az emberiség javára állandó átváltozásban van. A Krisztus-Lény létesülési és átváltozási fokozatai nemcsak a keresztény kort, hanem az emberiség történetének kereszténység előtti korát is átfogják. A kereszténység előtti vallások tele vannak tükröződésekkel és fénysugarakkal, amelyek azokról az állomásokról származnak, amelyeken Krisztus a Föld felé közeledtében szféráról-szférára haladva átment. A második fokozat az emberré válás. A Jordán keresztelő vezeti be, amellyel az isteni Krisztus-Én belép a földi, emberi inkarnációba és Krisztus földi életének három évét fogja át. A harmadik fokozatot a halál  és a feltámadás képviseli. Nem jelentenek mást, mint továbbhaladást ugyanazon az úton, amely a kozmikus magasságokból  levezetett a földre.  A nagypénteki és húsvéti események révén kezd a Krisztus-Lény az egész Földhöz kapcsolódni.Ha a mennybemenetelt, mint negyedik fokozatot fogjuk fel,már kezdjük sejteni hogy az - bár látszólag ellentmond a menny szokásos fogalmának - Krisztus és a Föld  egyesülésének megpecsételése, Krisztus mindent betöltő kiáradása az egész földi szférába.

 

 tukor.jpg

 

 

A pünkösd reggel eseménye is magának a Krisztus - Lénynek egyik létesülési fokozata, ha a pünkösdi történet közvetlenül nem is beszél magáról Krisztusról. Pünkösd az ötödik alapmetamorfózis. A következő fokozat első alkalommal abban a déli órában jelentkezik, amikor a Feltámadott  Damaszkusz előtt - az őt akkor még üldöző Pálnak - megjelenik. A hetedik fokozat az Új-testamentum írásai számára és bizonyos mértékben még a mi jelenünk számára is jövőbeni. Ezt az átfogó jövőbeni metamorfózist, melynek kezdetét most, korunkban éljük át, Krisztus újra eljövetelének szoktuk nevezni.

A húsvét, és a mennybemenetel új, szerves megértésének  további előfelvétele az, hogy Krisztus feltámadását folyamatként , mint pontosan meghatározott emelkedési és növekedési folyamatot értsük meg. Krisztusnak nem pusztán lelki - szellemi lénye mutatkozott meg negyven napig a tanítványoknak.  Ebben nem lett volna semmi különös, hiszen akkor még sokan voltak, akik érzékelni tudták a halottak lelki-szellemi lényét és kapcsolatot tudtak velük fenntartani. A feltámadás több a halhatatlanságnál.  A tanítványok olyan reális testiségben élték át a feltámadottat, amilyen addig nem volt érzékelhető egyetlen meghalt embernél sem. Másrészt azonban földi halála után természetesen nem ugyanabban a földi anyagi testben lépett Krisztus újra az emberek közé, amit azelőtt viselt.  Krisztus fizikai-teste ugyanúgy a rothadás és feloszlás martaléka lett, mint minden fizikai emberi test. De Földre irányuló akarata Föld és test felé fordulása nem csökken a golgotai halálon  való átmenetele után sem. Sőt, ellenkezőleg, csak most szabadul meg minden gáttól és akadálytól. A kozmikus, isteni inkarnációs akarat, mindannak a testi tapasztalatnak a belső kvinttesszenciájával együtt, amit a Krisztus-Lény az elmúlt három év alatt átélt, szubsztanciává válik. Krisztus egész lénye átküzdi magát a földi testiség területére és a szellemiből új testet épít magának. A Feltámadott alakja, bár szellemi természetű, de átlüktet rajta és teljesen betölti a földiségre irányuló akarat. Ez Krisztus testi feltámadásának a titka.

christus.jpg

A negyven nap csodájának megértéséhez az is szükséges, hogy legyen bátorságunk belátni : itt valami olyan történt, ami csak egyszer volt lehetséges.  Krisztus itt olyan különleges állapoton ment át, ami nem lehetett tartós. Bármilyen paradoxnak tűnjék is első pillantásra, a húsvét és mennybemenetel közötti negyven napot  a pusztában való megkísértés negyven napjával lehet, sőtt kell összehasonlítani. Mikor Krisztusnak annakidején ki kellett állnia a démoni kísértések próbáját, mint láttuk, lényének változáson kellett átmennie, mert enélkül nem működhetett volna legbensőbb  szándékai szerint az emberek között. A Jordán keresztelőnél a Krisztus-Lény  isteni Én-je egész kozmikus hatalmával beköltözött a testi-lelki  emberlény szűk lakásába. A földöntúli kozmikus tartalom még túlpezsdült a földi edényzeten. Az isteni túlsúlya az emberi fölött még közvetlenül hatott. Ha a Jordán keresztelő után azonnal az emberek közé ment volna, lenyűgöző, mágikus hatások áradtak volna ki belőle. Isteni ellenállhatatlanságának kiélését démoni  kísértésnek kellett éreznie. Nem lehetett az a szándéka,  hogy emberfeletti  lehetőségekkel a szenzáció lángját gyújtsa fel  az emberek között. Az embereknek testvére akart lenni és teljes mértékben ember lett, olyan, mint a többi. Ezért negyven napra visszavonult a magányba nemcsak azért, hogy az önmegtartóztatást gyakorolja, hanem , hogy lényében kivívja a kívánt egyensúlyt az isteni és az emberi között. A megkísértés negyven napja egyszeri, lángoló különleges állapot átváltozását jelenti. A negyven nap végén Krisztus valóban úgy kezdhet el élni és működni, mint ember az emberek között.

A húsvét és mennybemenetel közötti negyven nap ugyanígy egy egyszeri különleges állapot  átváltozását jelenti. A halálon aratott húsvéti győzelem révén hatalmasan fellángolt a Krisztus-i akarat tüze és fénye. Mikor a Feltámadott alakja a tanítványoknak megjelent, ez a rendkívül hatalmas szellemi erő éppen akkor jutott el legelső foglalatához és szellemtesti formájához. De a földi testiség felé irányuló Krisztus-i akarat ellenállhatatlansága mégis olyan nagy maradt, hogy a tanítványok a feltámadottat  - bár nem fizikai alakban volt jelen -  egészen  fizikai észlelésig átélhették. Olyan húsvéti erővel nyomult a Feltámadott szellemi akarata a földi láthatőság szférájába, hogy egészen a fizikai szintig érzékelhető volt.

Krisztus soha sem akart lenyűgözni, hanem inkább azon fáradozik, hogy átlelkesítse, átszellemiesítse mindazt, ami földi. S így önmaga átváltoztatásának fokozatain  feltartózhatatlanul tovább haladva, ezt a különleges állapotát is feloldja.  Amikor a mennybemenetel napján  hirtelen elragadják tanítványai szeme elől, ez különleges állapotának  megszűnését jelenti, s egyben a Krisztus-Lény belépését fejlődésének új fokozatába.

 

Az a változás, ami a Feltámadottal húsvét után negyven nappal történik, nem vezeti el a Földtől, hanem közelebb hozza a Földhöz. De olyan állapotba lép be általa Krisztus, melynek révén minden emberhez  egyformán közel van. Ez a " Földön mindenütt jelenvalóság " állapota. A különleges állapotot, melyen át kellett haladnia, feláldozta az emberiség javáért. A különleges húsvéti csoda helyébe a földi természetben mindenütt jelenvaló szféra lép.

letra.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

************************************************************************************************ 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.