Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gandhi

 

 

Részlet Rudolf Steiner  Emberismereten alapuló nevelés és oktatás című előadás sorozatából

Harmadik előadás  Stuttgart, 1923 október 16

 

 

" Szeretnék ma önöknek egy kézenfekvő példát adni azzal kapcsolatban, _gandhi_supporters.jpghogy  mire van szüksége az embernek ahhoz, hogy a megfelelő módon álljon a jelenkori civilizációban. Önök hallottak arról a Mahatma Gandhiról, aki a világháborút követő első években , tulajdonképpen már 1914 óta , Indiában mozgalmat hozott létre , melyet India angol uralom alóli felszabadítási mozgalmának nevezhetünk. Ez a férfiú kezdetben Dél-Afrikában fejtette ki tevékenységét az ott élő Indiaiak javára , akik tulajdonképpen szörnyű helyzetben voltak, s az ő felszabadításuk érdekében Gandhi sokat tett 1914-ig. Azután Indiába, az anyaországba ment, és ott hozott létre felszabadítási mozgalmat. Ma csupán Mahatma Gandhi utolsó bírósági elítélésének jeleneteiről szeretnék beszélni, és ezen belül  a megelőző tárgyalásról sem szólok, hanem csakis arról, ami utolsó aktusként játszódott le közte és bírája között. Mahatma Gandhit az indiai nép fellázításával vádolták az angol világuralom ellen, India függetlenségéért. Ügyvédként maga látta el saját védelmét, és ugye semmi kétsége nem volt azzal kapcsolatban, hogy el fogják ítélni. Először elmondta védőbeszédét - nem tudom most szó szerint idézni - , valahogy így hangzott :

" Bíró uraim, kérem, hogy a törvény teljes szigora szerint ítéljenek el. Teljes tudatában vagyok annak, hogy az indiai angol törvénykezés előtt bűnöző vagyok, tehát feltétlenül el kell ítélniük, s hogy az angol törvénykezés értelmében bűnöm az elképzelhető legnagyobb. Nem kérem enyhítő körülmények figyelembevételét, azt kérem, hogy enyhítő körülmények nélkül a törvény teljes szigora szerint ítéljenek el. Megjegyezném még ezenkívül, hogy nem csupán a külső törvénykezés szempontjai szólnak amellett, hogy elítéljenek, hanem az angol kormány hasznossági szempontjai is emellett szólnak. Mert hiszen ha szabadon bocsátanának, indíttatva érezném magam, hogy folytassam a mozgalmat, amelyhez indiaiak milliói csatlakoznának. Ez olyan eredményhez vezetne, melynek az elérését kötelességem szerint valónak tekintem."

Ha ennek a beszédnek a tartalmát tekintjük, azzal máris olyasvalami van előttünk, ami erősen jellemző arra, ami a mai időkben él és működik. A férfi tehát szükségszerűnek tekintette, hogy elítéljék, kötelességének nyilvánítja, hogy tovább folytassa tevékenységét, amiért el fogják ítélni. A bíró így válaszol erre:

"Mahatma Gandhi, ön az ítélet meghozatalát számomra rendkívüli mértékben megkönnyítette, mert szavaiból kiviláglik, hogy a szükségszerűség vezettetésével kell elítélnem önt. Magától értetődik, hogy ön vétett az angol törvények ellen, de ön és minden jelenlévő be fogja látni, milyen nehéz lesz mégis elítélnem önt,hiszen világos, hogy az indiai népnek egy nagyrésze úgy tekint önre, mint egy szentre, olyan emberre,aki feladatvállalásával a legmagasabb emberi kötelességek szerint jár el, s hogy az ítéletet, amelyet meg fogok hozni, az indiaiak egy nagy része úgy fogja tekinteni, mint egy olyan embernek az elítélését, aki az emberiség legmagasabb szolgálatába áll. De magától értetődik, hogy az angol törvények legteljesebb szigorával kell eljárni. Kötelességének kellene tekintenie, ha szabadon bocsátanánk, hogy  holnap folytassa azt, amit tegnap elkezdett. Nekünk legnagyobb kötelességünknek kell tekintenünk, hogy ezt lehetetlenné tegyük. Magától értetődik,hogy abban a tudatban ítélem el önt, hogy ítélethozatalomat emberek milliói fogják elítélni. Tettei csodálata mellett ítélem el önt, de el kell önt ítélnem".  Hat év súlyos börtön volt az ítélet.

Nem lehet ragyogóbban jellemezni azt, ami a jelenben él és működik. A létnek két szintje jelenik meg előttünk : lent az igazság szintje, az a szint, melyen a vádlott szent céljának nyilvánítja szabadon bocsátása esetén annak folytatását amit a külső törvény szerint bűnként kell definiálni. Lent van az igazság szintjén a bíró azon kijelentése is, miszerint csodálja azt a személyt, akit kormánnyal szembeni kötelességből  hat év súlyos börtönre ítél. A felső szinten van a történés, az, amit a vádlott a jelen esetben, mert nagy lélek,bűntettnek nevez. Bűntettnek, amely a kötelessége, amelyet azonnal folytatna, ha szabadon bocsátanák. Miközben lent a bíró csodálatával állunk szemben egy nagy ember iránt, fent az ítélethozatal és annak külső indoklása. Lent igazságok vannak, fent pedig tények, és nincsen semmi közük egymáshoz. Egyetlen ponton sem érintkeznek, csak az fogja össze őket, hogy beszéd-válaszbeszéd párosításban állnak szemben egymással.

Igen, kedves barátaim, itt nyilvánvalóan napvilágra kerül, hogy manapság az igazság szintjén működnek dolgok, és az igazságtalanság szintjén . S a közélet az igazságtalanság szintjén zajlik. És a két szint egyetlen ponton sem érinti egymást. Ezt át kell hogy lássuk; hisz bensőséges kapcsolatban van azzal, ami korunk egész szellemi életét jelenti. Egy ilyen nyilvánvaló ponton megmutatkozik, ami egyébként kevésbé nyilvánvaló, kevésbé feltűnő módon mindenütt jelen van. Először is megfelelő tudatosságot kell kialakítanunk arról, hogy minek kell történnie a jelenben ahhoz, hogy az igazság kerüljön annak helyébe, ami ma működik. És meg kell találnunk a helyes utat, hogy természetesen ne borítsunk fel mindent, s ne valamiféle helytelen radikalizmus keretében lássuk a tennivalóinkat, mert ez nem vezet máshoz, mint romboláshoz. Meg kell találnunk a módját annak, hogy tiszta rálátásunk legyen, és akkor azon a ponton kell hatást gyakorolnunk, ahol gyümölcsöző lehet a működésünk.

És ugye a leggyümölcsözőbb hatás éppen a tanítás, a nevelés területén érhető el...Tisztában kell lennünk vele:  külsőleg az életben a felső szinten állunk; de tanárként a gyerekekkel foglalkozva  lehetséges az alsó szint érvényesítése. De nem azáltal , hogy sallangos pedagógiát művelünk, hanem azáltal, hogy lelkesedni tudunk a hivatásunkban, hivatásunk tudatosságában, hogy képesek vagyunk emancipálódni attól, ami kényszeres a nevelői tevékenységben, és lelkesedni azon a grandiózus dolgok által, melyeket az emberismeretből merítünk."

 

mahatma_gandhi-e1285715672883.jpg

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.