Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tavaszi szél utat száraszt

 

 

 ZÖLDKALENDÁRIUM

TAVASZI SZÉL UTAT SZÁRASZT, VIRÁGOM, VIRÁGOM                                   

 

Ennél pontosabban nem lehet a tavaszi munkák kezdetének időpontját meghatározni, hiszen az időjárástól függ, mikor lehet először rámenni a talajra. Ahogy a föld fagya kienged, és a böjti szelek zörgősre szárítják a bokrok alatt az avart, hogy a nárciszok, tulipánok könnyebben felemelhessék a takarót, már lehet készíteni a gereblyét! De a sövény alatt, ahol a sűrűben a sünök, az egyre fogyatkozó békák, a pókok és rovarok hada alussza téli álmát, ne bolygassuk meg a levéltakarót. Jól jön majd később a fészken ülő énekesmadaraknak is, ha a száraz avar zörgése elárulja a közeledő macskát. Az alakító metszést viszont most végezzük el. Ha a sövény belsejében a csúcshajtás visszavágásával villás elágazódásra késztetjük a fagyal, vadszilva, kökény, galagonya, varjútövis bokrait, jó fészkelőhelyeket alakíthatunk ki az énekesmadaraknak. Nyár közepéig aztán ne zavarjuk a költés idején a lakóhelyüket!

A veteményeskert szélén a középkori kolostorkertek mintáját követve, évelő fűszercserjékből ültessünk védősövényt. Az izsóp virágai csalogatják a káposztalepkéket, ha ott éjszakáznak, reggel könnyen össze lehet őket gyűjteni. A zsálya mellé kerüljön a ruta, ami a zsályabokrok tövéről a régi rómaiak szerint a varangyokat, kígyókat elriasztja erős illatával. A kerti kakukkfű, az évelő borsikafű, a levendula is jól szolgál, mivel az illóolajfelhőbe burkolt veteményesben a kártevők nem tudnak tájékozódni. Ezeket a mediterrán cserjéket is ilyenkor metsszük vissza, ha nagyon felkopaszodtak vagy visszafagytak, soha ne ősszel.

Különösen a nehéz agyagtalajon lényeges, hogy kihasználjuk a talajmunkákra azt a pár hetet , amikor az őszi ásás rögei a fagy hatására szétmállanak, és a száradó föld, mint a hamu, omlik szét a gereblye érintésére. Ezek a „perctalajok” aztán az első tavaszi eső után újra összeállnak, kiszáradva megrepedeznek, ezért itt a későbbi vetemények helyét is most kell előkészíteni. A vetési naptárt is érdemes kézbevenni! Ha az oroszlán jegyében jár a hold, és megmozgatjuk a még vetetlen talajt, a gyommagok mind kikelnek. A bak jegyében, pár héttel később a kis csíranövényeket sarabolással könnyen kivághatjuk, és az így megtisztított talajra vetjük a haszonnövényeket, hogy a gyomlálásra, kapálásra ne legyen gond egy ideig. Az oroszlán jegyében vetjük el ládába a magokat akkor is, ha kevés van egy fajtából, és szeretnénk felszaporítani. Több éves saját tapasztalatom, hogy ilyenkor egyszerre, és nagyon erőteljesen csírázik minden mag.

Lippai János a Posoni kert-ben mintegy háromszáz évvel ezelőtt így ír „Az vetemény magok vetésének üdejérül, és azok kikelésérül”: "Csak nem minden konyhára-való füvek, az kiknek gyökerekkel nem élünk, hóld nevelkedésére leg-hasznossabban véttetnek. Mert ha hóld fogytára vetik, vagy igen későn nőlnek, vagy semmire-kellők lesznek. Az is gyakran történik, hogy noha az mag szép friss, és jó, hóld nevelkedésére is vetik, de ha az Csillagoknak szerencsétlen, és ellenkező fordulásokra esik vetése: se nem nől, se jót nem várhatni belőlle. Azért Palladius meg-vallya, hogy noha a föld önmagában zsíros, minden fogyatkozás nélkül az mag-vetéshez alkalmatos: de ha az kertész nem vigyáz figyelmetessen, az csillagoknak helyheztetésekre, és köllemetes tekéntetekre, sokszor megcsalatkozik. Mivel efféle veteményekben két kiváltképpen való eszköz találtatik.

Egyik az gyökere, kinek a földdel vagyon egyessége, és czimborálása. Másik a földön kívül, úgy mint az szára levelestűl, kinek az levegő éggel. Azért mind kettő igen függ a Napnak, Hóldnak, és több Planéták, avagy bújdosó- csillagok bé- szivárkodó erejektül. Mivel a mi az földben el vagyon rejtve, azt ki- vonsszák: a ki pedig azon kívül vagyon, azt munkálkodásokkal táplállyák. Kévántatik tehát, hogy a kertész ezeknek forgását, amennyiben az ő foglalatosságában szolgálhatnak, hivatallya szerint értse: és amint azoknak a Jegyeknek tekénteti, az Calendariomban fel vannak jegyezve, meg-ismírje….”

Nemcsak az csodálatos, hogy ezt az írást ma is olvasni, értelmezni tudjuk amit a jezsuita szerzetes akkoriban vetett papírra, midőn 1664-ben „..szegény Magyar-országban az Pogány eb uralkodott”, hanem az a mélységes természetismeret, ahogy tisztelettel és szeretettel munkálkodott az érseki palota kertjében! Az egészséges táplálkozás mai hívei is igen jól éltek volna az ő konyháján, hiszen ma jóval kevesebb fajta zöldséget fogyasztunk, mint akkoriban. Álljon itt egy felsorolás, milyen növények voltak a korabeli veteményesben: „Az jó szagú, konyhára és asztalra alkalmatos füvek: Istenfa, üröm, bazsalikom, cipruska, izsóp, levendula, majoranna, citromfű, menta, csombormenta, rozmaring, ruta, zsálya, kakukkfű. Salátáknak, mártásoknak alkalmas füvek: római sóska, közönséges sóska, kapor, ánizs, petrezselyem, zeller, articsóka, spárga, laboda, borágó, kárdi, benedekfű, turbolya, cikória, kalánfű, koriander, sáfrány, kömény, endivia, édeskömény, saláta, galamb-begy, zsázsa, vízitorma, csabaíre, porcsin, tárkony, rukkola, mustár, spenót, káposzta, fokhagyma, vöröshagyma, póré, mogyoró-, metélőhagyma, cékla, torma, paszternák, répa, karórépa, sárgarépa, cukorrépa, retek, bakszakáll. Az földi gyümölcsök: uborka, sokféle dinnye, tök, nyakas tök, borsó, csicserborsó, bab, eper.”

Rasztik Viktória

                      

 

 

BAKONYBÉLI BENCÉSEK

Ora et labora - Imádkozz és dolgozz

Csaknem ezeréves hagyományt élesztettek újjá Bakonybélben, a Zirc közelében fekvő kis hegyvidéki faluban. Itt található Magyarország egyik legrégebbi s alighanem legkisebb szerzetesi közössége, a Szent Mauríciusz bencés monostor, amelyet eredetileg Szent István alapított még 1018 táján. Az elmúlt évtizedekben, mint már oly sok alkalommal, nem volt, aki továbbvigye az ezredéves hagyományt. Ám tíz éve, 1998-ban néhány bencés szerzetes elhatározta, hogy újra meghonosítja itt a bencés rendet, méghozzá a hagyományos manufaktúrákkal egyetemben. „Ez a kicsiny monasztrikus közösség az eredeti Szent Benedek-i regula szerint él. Saját kétkezi munkájával teremti meg léte anyagi alapját. Ennek érdekében többféle manufaktúra indult itt újra; készítünk kegytárgyakat, míves másolatokat az ásatások során előkerült eredeti leletek alapján, de van gyertyaöntő műhelyünk is meg gyógynövénykertünk” − sorolja Ábel atya, a közösség vezetője.

levendula_gyogynovenyek.jpg

Izsák testvér a termést szemrevételezi. Gyógynövénykertészetükben idén 450 kilogrammnyi levendulavirágot arattak, amiből három liter első osztályú olajat pároltak Pannonhalmán, az apátságban. Az asszonyok főállásban gyűjtik a zsenge citromfüvet.

citromfu_gyogynovenyek.jpg

Azt is megtudjuk a perjeltől, hogy a gyógynövénytermesztés gyakorlata mélyen gyökerezik a szerzetességben, hiszen a legtöbb rend alapvető feladatai közé tartozik a gyógyítás. „A régi monostorokban kis kórház is működött, amelyben a közösség időseivel, betegeivel foglalkoztak. A középkorból ránk maradt iratok gyógyteák, gyógylikőrök receptjeit is tartalmazzák. Közösségünk egy korábbi tagja biológusként újra meghonosította ezt a kultúrát, s ma a régi receptek alapján készítjük a gyógyulást segítő természetes gyógyszereket” − meséli az atya. Tizenötféle gyógynövényt termesztenek, kilencet pedig nemzeti parki engedéllyel gyűjtenek a hegyekben. Termékeik között van tea- keverék, gyógyfűszer, gyógylikőr, lekvár, szörp, a mai igényeknek megfelelően „bio” minősítéssel. Mindez egyrészt a megélhetést, másrészt a szerzetesi élethivatást szolgálja. 

A bencés rendet 529-ben alapította Nursiai Szent Benedek az itáliai Montecassino erődkolostorban. Benedek 73 kötetes, a maga korában forradalminak számító regulájának talán legjelentősebb újítása az ora et labora, vagyis az „imádkozz és dolgozz” elv szó szerinti értelmezése volt. Egykor mindez azt jelentette, hogy a szerzetesek mindent, amire szükségük volt az életükhöz, maguk termeltek meg a kolostor kerítésén belül. Ez ma már elképzelhetetlen. A község lelkipásztori gondozása mellett a bencések igyekeznek minél több helybélinek munkát adni a monostorban. „A falainkon kívül, családban élők így valós képet alkothatnak arról, hogy miként válik valaki szerzetessé, micsoda küzdelmek révén tisztulunk meg, és hogyan válunk krisztusi közösséggé. A közös együttlétek számunkra is lehetőséget nyújtanak arra, hogy sorsközösséget vállaljunk a bakonybéli emberekkel. Eljönnek hozzánk, ha gyászolnak vagy ha gyermek születésének örvendenek, elmegyünk az iskolába, ha hívnak, és együtt szurkolunk a futballcsapatnak” − sorolja a bencés közösség egyik tagja, Anzelm testvér, miközben egy 12. századi kerámia padlócsempe másolatán végzi az utolsó simításokat. Késő délután van már, lassan lejár a kétkezi munka ideje. A gyógynövénykertben munkálkodó asszonyok hazaindulnak, a szerzetesek pedig visszavonulnak a cellájukba. Most már az imádság ideje következik.

A monostorban teakeverék, gyógyfűszer, gyógylikőr, lekvár, szörp is készül – a mai ember igényeinek megfelelően „bio” minősítéssel. Mindez részben a megélhetést, részben a szerzetesi élethivatást szolgálja

(Forrás:National Geographic - ÍRTA HORVÁTH ÁRPÁD - FÉNYKÉPEZTE RADISICS MILÁN) - a cikkre

Bakos Veronika hívta fel a figyelmünket *

*********************************************************************************************



 

fûszernövények

Fûszereinket nemcsak ízesítésre használhatjuk, hanem gyógyításra is. Legtöbb fûszerünk emésztésserkentõ, de van köztük szélhajtó és egyéb bajokra gyógyír.

 

A legismertebb, leggyakrabban használt fûszereinket vegyük sorra gyógyhatásuk szempontjából. Teaként is fogyaszthatóak.


bazsalikom

A görög basileus szóból származik, királyt jelent, ami a füvek közötti helyére utal. A bazsalikomot abban az olajban használták, amivel a görög királyokat felkenték.

Felhasználható: paradicsomételekben, hüvelyes- zöldséglevesben, uborka-, paradicsom- és fejessalátákban, gyümölcssalátákban, sajtszószban, fûszerezett ecetben.

Gyógyhatása: Gyomorerõsítõ, étvágygerjesztõ, felfúvódást szüntet, szélhajtó, gyomorfertõzés, vesegyulladás ellen jó, köhögéscsillapító, idegnyugtató, vizelethajtó. Teaként is fogyasztható.

Külsõleg toroköblítõ, keléseket érlelhetünk borogatásával.

borágó

Úgy tartották bátorságot ad, és jókedvre deríti a szívet. Nyugtatónak is használták ital formájában.

Felhasználása: uborka és zöldsaláták salátaöntetében, káposztaételekben, fehér- és zöldbab ételekben, gyümölcsalátákban, fûszeres vajakban.

Gyógyhatása: A hagyomány szerint virága és levele egy pohárnyi borban nagyobb megterhelések idején csökkenti az idegfeszültséget. Levelét sószegény diétában fogyasszuk! Magas kálium tartalmának köszönhetõen vértisztító és vízhajtó hatása is van.


bors

A feketebors a növény éretlenül szedett,, szárított termése. A fehérbors az érett termés, héj nélkül.

Étvágygerjesztõ, de a májat, epét, vesét, végbelet megtámadhatja. Inkább borsikafüvet használjunk helyette.

Baktériumölõ, így tartósításra is alkalmas. Vizelethajtó, felfúvódást szüntet. Jó székrekedés, émelygés, szédülés és izületi gyulladás ellen.

Torokfájás, hurut ellen 1/8-ad kávéskanál borsot mézzel összekeverünk, és megesszük.


 

borsikafû

A legõsíbb fûszernövények egyike. Igen erõs illata miatt az istenek eledelének tartották. Az emésztõ-szervrendszerre gyakorolt fertõtlenítõ hatása régóta ismert. Serkentõszerként is használták.

Felhasználható: bablevesbe, káposztába, lencsébe, krumpliételekbe keverve, uborka- paradi-csomsalátába, majonézbe, sajtmártásba, fûszeres olajat, ecetet készíthetünk belõle.

Gyógyhatása: Szabályozza az emésztést, fokozza az étvágyat, erõsíti a gyomrot. Görcsoldó és felfúvódást gátló hatású. Bélférgesség ellen is jó hatású szer.


borókabogyó

Vízhajtó, szélhajtó, étvágygerjesztõ, vesekõ- és epekõoldó. Izzasztó hatású csúz- és köszvénybántalmaknál. Ilyenkor 1 dekát veszünk 2 deci vízre. A bogyókból lekvár is készíthetõ. Naponta 1-2 kiskanállal vízhajtóként, epe- és vesemûködés serkentõként alkalmazható. Kissé erõszakos a veséhez, ezért vesegyulladásnál tilos alkalmazni!

Borral fõzve vizelethajtó, a húgycsõben lerakódott homokot eltávolítja. (20 gram 2 deci borban.)


borsosmenta

A rómaiak mentával dörzsölték be az asztalt, vendégszeretetük jeléül.

Felhasználható: gyümölcssalátákba, joghurtos öntetekbe, zöldbabhoz, sárgarépához, káposztafélékhez, gyümölcs- és zöldségturmix italokba, ivólevekbe.

Gyógyhatása: Teája a tavaszi és õszi hurutos idõszakban megelõzõ védõital, hidegen élvezeti tea. (A megmosott leveleket leforrázzuk, 5-10 percig állni hagyjuk.) Hatásos meghûlés és influenza ellen. Görcsoldó, fájdalomcsillapító, gyulladásgátló és fertõtlenítõ hatása van.


citromfû

Már a görögök és a rómaiak is használták ezt a kellemes, üdítõ citromillatot árasztó mediterrán növényt. Arábiában azt mondják: "A citromfûbõl készült tea a szívet boldoggá és vidámmá teszi." Úgy tartották, a citromfû valósággal új életre kelti az embert. Depresszió elleni terápiákban ma is használják teáját.

Felhasználható: gyümölcslevesekben, zöldsalátákban, salátaöntetekben, gyümölcsös süteményekben, citromfûecetben.

Gyógyhatása: Teája enyhe depresszió elleni hatásánál fogva oldja a feszültséget, nyugtató hatású. Álmatlanság idején és fejfájásra is jó gyógyír. Gyomor- és bélbántalmak esetén emésztési zavaroknál segít. Magas vérnyomás esetén rendszeresen fogyasszuk teáját. Jó hatású lázas meghûlésre, krónikus légcsõhurutra is.


Édeskömény

Az ókori népek is ismerték és termesztették. Zölden kellemes ánizsra emlékeztetõ, édeskés illata és íze van.

Felhasználható: levele hüvelyes levesekbe, fõzelékekbe, krumpli- céklasalátába,  magja uborkasalátába, levesek, mártások ízesítésére.

Gyógyhatása: Elsõsorban a magját használjuk. nyálkaoldó hatásának köszönhetõen jó hasznát vehetjük légcsõhurut és köhögés ellen. Különösen a gyermekgyógyászatban ismert görcsoldó gyógyteaként. Étvágyjavító, emésztésserkentõ, vízhajtó, tejszaporító hatású, epére is jó.


izsóp

A középkorban gyógyító hatásáért (levelén egy penicillint termelõ penészgomba tenyészik) gyûjtötték. A bencés szerzetesek hozták magukkal Közép-Európába.

Felhasználható: zöldséglevesben, bablevesben, fõzelékben, zöldségsalátákban, öntetekben.

Gyógyhatása: Nátha ellen gõzét belélegezve igen gyors hatású háziszer. Teája jó köhögéscsillapító, használható hurutos megbetegedés és asztma esestén. Étvágygerjesztõ, emésztést serkentõ hatásában is bízhatunk.


fahéj

Emésztésserkentõ, étvágyjavító, gyomorerõsítõ, idegerõsítõ. Belsõ vérzésnél is adják. Jó krónikus hasmenésre, görcsökre, szívtáji és hasi fájdalmaknál, nehézlégzésnél. A fahéjtinktúra méhvérzés elállítására jó, ha negyedóránként veszünk be belõle.

Tejben fõzve, mézzel édesítve emésztési zavarok, bélgázok képzõdése és hasmenés ellen használ.

FAHÉJOLAJ - általános serkentõ hatású, rothadásgátló, baktériumölõ, szívidegesség, szívritmuszavar ellen jó, erotikus késztetést serkent, ezért az impotencián segít. Havivérzést beállítja. Külsõleg rovarcsípés ellen bedörzsölõ. Illatosító lámpában elpárologtatva gondûzõ, közérzetjavító.


kakukkfû

Neve görögül bátorságot jelent, a növény a bátorság szimbóluma volt. Erõsítõ, frissítõ hatása miatt ételeket, italokat fûszereztek vele, emellett jól ismerték antiszeptikus, tartósító hatását is, az ókori Egyiptomban balzsamozásnál használták.

Felhasználható: Megkönnyíti a zsírok emésztését, fûszeres levesekben, paradicsomleves, hüvelyes leves, fõzelékekben (bab, répa, gomba, cékla, káposzta) mártásokban, paradicsomsalátában, növényi ecetekben.

Gyógyhatása: Teának megfõzve köptetõ, légutak fertõtlenítõje, légcsõhurut ellen igyuk. Görcs-oldó, bronhust tágító hatása miatt szamárköhögésben és tüdõasztmában jó eredményeket lehet vele elérni. Étvágygerjesztõ, ártalmatlan fûszer, diétában is alkalmazható. Olaszos mártások, pizzák fûszere. Fürdõvízben frissítõ.

KAKUKKFÛOLAJ - idegerõsítõ, sápadt vérszegénynek adjuk, alacsony vérnyomáson segít, ke-ringési zavarokon, fehérvérsejt képzést szabályozza, általános mûködésszabályozó, gyomor- és bélfertõzésen javít.

Külsõleg sebek, furunkulusok borogatója, szájüregi gyulladás esetén öblítõ, gargalizáló, izületi gyulladásnál, reumánál, hajhullásnál ecsetelõ, illetve borogató.


kapor

Már az ókorban fogyasztották, felfájást, gyomorpanaszokat gyógyítottak vele.

Felhasználható: a levele tavaszi levesekben, paradicsom-, sajt, spárga-, bablevesben, tök-, sárgarépa, zöldborsófõzelékekben, kapor- és paradicsommártásban, zöldsalátákban, fûszeres vaj-ban, magja kenyérben, kaporecet készítésénél, virágja kovászos uborka ízesítéséhez.

Gyógyhatása: Tejképzõ, mirigyserkentõ hatása van. Használható emésztési zavaroknál, felfúvódás ellen. Sószegény diétában gazdag ásványisó tartalma miatt ajánlott. Vízhajtó és bél-féregûzõ hatása is van.


fehér mustármag

A mustármag általános hatása, hogy a szervezet anyagcsere forgalmát természetes úton szabályozza.

Hatásosan alkalmazható a következõ problémák esetén: székrekedés, aranyér, felfúvódás, máj- és epebetegségek, gyomorbetegségek, anyagcserezavarok, köszvény, reuma, isiász, valamint a szervezet önmérgezés következtében létrejött vérkép- és bõrelváltozások, pattanások, ekcéma.

A mustármag hatóanyagai igen nagy szerepet játszanak a szervezet zsírtartalmának leépítésében, a szénhidrát anyagcseréjében. Fokozódik az epe mûködése, cukorbetegeknél csökken a vércukorszint. Szakvélemény szerint a kúra a körmök törékenységét is megszünteti. A szervezetben kialakult káros lerakódások a bélrendszeren keresztül kiválasztásra kerülnek, így mindazon betegségek, melyek okai az emésztõszervekben, a vér összetételében, káros lerakódásokban keresendõk, a mustármag kúra során kiküszöbölhetõk.

A mustárkúra ideje 6-8 hét. Naponta 3x, étkezés előtt egy csapott kávéskanál mustármagot szétrágás nélkül kell lenyelni, és vizet inni rá.

Reumára helyi fürdőt készíthetünk, 100-200 gram összetört, vagy őrölt mustármagot vászonzacskóba kötünk. A kádba lógatjuk és a fürdővizet ráeresztjük.

Jó a mustármag a légzés és a keringés vitális központjaira. Tüdőgyulladásnál a mellkasra mustártapaszt készíthetünk. 3 evőkanál összetört magot 5 deci langyos vízzel elkeverünk, 5 percig fenntartjuk a mellkas köré tekert borogatást.

Reumatapasz: porrátörjük a mustármagot, ecettel elkeverve 15-30 percig tartjuk a fájó testrészen. 3-5 naponta ismételhető, ha szükséges.

Asztali mustárt készíthetünk házilag. Megtört, olajtól mentes mustármag, ecet, bors, szegfűszeg, tárkony és hagyma keverékéből ízlés szerint.


rozmaring

Neve: a "tenger harmata". A mediterrán tájak jellegzetes növénye. A monda szerint Mária rozmaringbokron szárította a köpenyét, így változtak a fehér virágok kékké. A rozmaring a hûség virága, menyasszonyok koszorújába fonták. Újév napján szokás volt rozmaring csokrot ajándékozni, hogy egymást a bajtól megóvják.

Felhasználható: paradicsomlevesben, paradicsommártásban, fûszeres ecetben.

Gyógyhatása: Teája szélhajtó, étvágygerjesztõ, idegerõsítõ, epehajtó, görcscsillapító, hatásos a kellemetlen menstruációs és klimaxos érzések megszüntetésére, szívnyugtató. Fürdõvízbe téve felfrissít.

ROZMARINGOLAJ - mellékvese szabályozó, vizelethajtó, izzasztó. Használjuk szívidegességre, szívritmuszavarra, magas koleszterin ellen, általános gyengeségre, emésztõrendszer erõsítésére, májcirrózisra, epe-hólyaggyulladásnál, epekõ ellen.

Külsõleg reumakenõcsbe, (Inno Rheuma krémben is rozmaringolaj van), korpásodásra, szeszes oldatával bedörzsölés, borogatás, izomfájdalmak esetén bármilyen testápolóba 1 csepp olajat elkeverve a fájdalmas testrészt vékonyan bekenjük vele.


szegfûszeg

A fa ki nem nyíló rózsaszínû bimbóit fiatalon leszedik, napon megszárítják.

A fûszer jó az emésztõrendszerre, görcsoldó, antiszeptikus, fogfájást csillapító hatású.

SZEGFÛSZEGOLAJ - antiszeptikus, görcsoldó, szülést segítõ, erotikus késztetést serkentõ hatású. Külsõleg fogfájás ellen adhatjuk, a lyukas fogba 1 csepp szegfûszegolajat cseppentünk. Jó sebfertõtlenítõ, hatásos gombásodás ellen, és élõsködõk elûzésére. Illatlámpában frissítõ, közérzetjavító, gondûzõ.


SZEGFÛBORS - a fa termése. Kismamák hányingerét szünteti, magzatnyugtató, gyomorsavtúltengésnél használjuk. Csuklás esetén 1 szemet rágcsáljunk el.


 

vanília

Ártalmatlan fûszer, gyomor-, epe-, vesebajosok is nyugodtan használhatják. Jó az emésztésre, szélhajtó.


majoránna

Neve görög eredetû, jelentése "öröm a hegyekbõl." Az ókorban a boldogság szimbóluma volt.

Felhasználható:  levesek elkészítésénél (krumpli, gomba, paradicsom),  fõzelékeknél (kelkáposz-ta, bab, paradicsom), pástétomok.

Gyógyhatása: Étvágygerjesztõ, szélhajtó, gyomorerõsítõ, nyugtató hatású. Magas vérnyo-másúak óvatosan használják. A májmûködést serkenti, a bélmûködést szabályozza.

MAJORÁNNAOLAJ - minden fertõzõ betegségnél, rossz emésztésnél, gyomor- és bélgör-csöknél, nyugtalanságnál, álmatlanságnál, gondterheltségnél, migrénes fejgörcs ellen.

Fürdõnek alkalmazzuk általános gyengeségnél, inhalálhatunk nátha esetén, gargalizálhatunk szájüregi fertõzésnél.

Mirigydaganatra tegyünk üvegbe majoránnát, töltsük tele olívaolajjal, érleljük 10 napig. Az olajjal kenegessük a daganatot, naponta többször. Felpuhul.


metélõhagyma (snidling)

A régi Kínában már négyezer éve ismert, mindenféle mérgezés ellenszerének hitték, használták vérzéscsillapítónak is. Kínai neve: "Ékszer a zöldségek között". Jellegzetes ízét a hagymaolaj adja, ennek köszönhetõ gyógyhatása is, amely baktériumölõ hatásán alapul.

Felhasználható: apróra vágva nyersen. Zöldség, paradicsom és lencselevesben, salátaöntetekben, salátákban, fûszeres vajban, szendvicsekhez.

Gyógyhatása: rendszeresen fogyasszuk betegségmegelõzés céljából. Télen friss zöld vitaminforrás lehet. Vastartalma is jelentõs. Vérnyomáscsökkentõ, gyomorerõsítõ és étvágygerjesztõ hatása van. Gyógyítja a vesét és az ereket.


ánizs

Étvágyjavító, emésztésserkentõ, vértisztító, hurutoldó, idegerõsítõ, felfúvódást szüntetõ, bél- és epebántalmak ellen hatásos.

Gyermekek jóízû szélhajtó és hurutoldó teája.

ÁNIZSOLAJ - általános mûködésszabályozó, élénkítõ. Hatásos idegi eredetû emésztési zavarok, idegi eredetû szívzavarok, impotencia, frigiditás, migrén, asztma, menstruációs görcsök, és köhögés gyógyításánál. Adagja maximum napi 1-1 csepp lehet, 1 hétig.


kömény

Magja étvágygerjesztõ, gyomorerõsítõ, szélhajtó. Teának, levesnek fõzhetjük.

KÖMÉNYOLAJ - szapora szívdobogás, gyomoridegesség, gyomorgörcs, felfúvódás, menstruációs görcsök ellen belsõleg segít. Külsõleg bõrparaziták ellen használ, jó antiszeptikus száj- és fogápoló.


babér

Az ókori görögök azt tartották róla, hogy képes megõrizni, fenntartani, sõt megerõsíteni az egészséget, fokozni a boldogságot.

Levesbe téve megelőzi a belekben a gázképződést és az emésztési zavarokat.

Külsőleg vászonba takarva pakolásként a mellkasra téve enyhíti a hörghurutot és a köhögést.

BABÉRLEVÉL-OLAJ  -  alkalmazható reumás és izületi fájdalmakra, megdagadt izületekre, rándulásra. A babérlevélolajat úgy vonhatjuk ki, hogy kissé felmelegített olívaolajba tesszük a babérleveleket.


szurokfû

A szurokfû a majoránna vadon növõ alakja. Az ókorban szórófûnek használták, antiszeptikus hatást tulajdonítottak neki.

Teája étvágygerjesztõ, idegnyugtató és köhögéscsillapító hatású. Egyes levesek, fõzelékek, bab-, paradicsom-, töltelékek ízesítésére használják.


tárkony

Neve a görög drakon szóból származik, sárkányt jelent.Talán sokfelé ágazó, csavarodó, kacska-ringós gyökerére utal. A "sárkánynövényt" mérges harapások, légzészavarok gyógyítására és altatónak használták.

Felhasználható: borsó-, bablevesekbe, zöldbab-, borsó-, krumplifõzelékbe, salátaöntetekbe, paradicsom-, uborka-, káposztasalátába, ecetes savanyúságokban. A tárkonyecetet úgy készítjük, hogy egy szál tárkonyágra annyi almaecetet töltünk, hogy ellepje. Átveszi az aromáját, finom.

Gyógyhatása: Teája vesetisztító, epehajtó és étvágyfokozó hatású. Vércukorcsökkentõ, ezért cukorbetegeknek gyakran adjuk.


zsálya

Évezredek óta ismert gyógyhatása. Rendszertani neve Salvia, jelentése "jó egészségben van", illetve "meggyógyít, megment" igébõl származik. Az ókori népek úgy tartották, hogy ezeregy bajt tud meggyógyítani. Hitték, hogy meghosszabbítja az életet, jólétet és szerencsét hoz.

 

Felhasználható: zöldség-, paradicsomlevesben, salátaöntetekben, mártásokban.

Gyógyhatása: vértisztító, gyulladásgátló és fertõtlenítõ hatású. Teája kiváló gargalizálószer szájüregi és toroktáji gyulladásos megbetegedések esetén. Jó hatással van a májra és az epére. Segít izzadás, bélhurut és hasmenés esetén. Fürdõvízben forrázata izomfájdalmakat és alhasi gyulladásokat gyógyít.

 

Fűszernövények gyógyhatásai

 


Fahéj
A fahéj inzulinszerű hatással bír, amit három fehérjének köszönhet. A vizsgálatok ezzel kapcsolatban azt találták, hogy mindössze napi egynegyed teáskanálnyi fahéj képes 10-30 százalékkal csökkenteni a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát. Érdekesség, hogy egy másik tanulmány állatok esetében bizonyította, hogy a fahéj képes megelőzni az inzulinellenállás kialakulását.
Tudj meg többet a metabolikus szindrómáról!
A fahéjnak ezenkívül véralvadásgátló és gyulladásgátló hatása is van, csökkenti a vérrögképződést. Egyes vélekedések szerint az agyfunkciókat is javítja. A fahéj emellett hűen tükrözi a fűszerek magas ORAC képességét, hiszen az egyik legerősebb antioxidáns a sorban.

Gyömbér
A gyömbér egyik legkülönösebb tulajdonsága, hogy segít megbírkózni a reggeli émelygéssel, a hányingerrel. Megfigyelések szerint kétszer olyan hatásos, mint egyes rosszullét elleni gyógyszerek. Jótékony hatással van a véráramlásra, és még fájdalomcsillapító hatást is tulajdonítanak a gyömbérnek. Talán mondani sem kell, erős antioxidáns is egyben.
Érdekessége, hogy megfigyelések szerint a kemoterápián átesett betegeknek is segít a mellékhatások enyhítésében. Segíti az emésztést.

Oregano
Thymol és carvacrol, ennek a két hatóanyagnak köszönhetően bír az oregano antibakteriális hatással. Ez a fűszer képes lehet arra, hogy az emberi emésztőrendszerben előforduló káros „lakókat” elpusztítsa, míg a hasznosakat érintetlenül hagyja. Segít az egyik leggyakoribb candida, a candida albicans túlszaporulatának megfékezésében. Az emberi szervezetben megtalálható baktériumflóra elengedhetetlen a normális, egészséges élethez, ám túlszaporulatuk veszélyes. Ennek tüneteit a gyengeségtől kezdve az elhízáson vagy lesoványodáson, a gyomorégésen, a prosztatagyulladáson át sokáig lehetne sorolni.

Rozmaring
A rozmaring növénye házunkban tartva természetes légtisztító és légfrissítő. A rozmaringot használva reménykedhetünk a rákos megbetegedést jelentő génmutációk csökkenésében, és, mert a vérerek sérülését is megakadályozza, a szívinfarktus kockázatát is csökkenti.

Kurkuma
Ez a különleges, leginkább az indiai konyhaművészetben használatos fűszer olyan erős gyulladáscsökkentő hatással bír, hogy vetekedhet néhány szteroidtartalmú gyógyszerrel is. Segíthet a vastagbélgyulladás, az ízületi gyulladások, de még a rák és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben is. Legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy hasznos a szív- és érrendszer, valamint a máj védelmében.
Kutatók felfigyeltek arra is, hogy keresztesvirágú zöldségekkel (mint kelkáposzta, karfiol, karalábé) együtt fogyasztva segít a prosztatarák megelőzésében, vagy éppen megakadályozza a kialakult daganat továbbnövekedését. A kurkuma megvédhet minket a melanomától, a bőrrák ritkább, mégis egyik legveszélyesebb fajtájától, valamint elpusztíthatja a már meglévő melanoma sejteket.
A kurkumát összefüggésbe hozzák emellett a gyermekkori leukémiás megbetegedések kockázatának csökkenésével, és a szklerózis multiplex lefolyásának lelassításával. Ha mindez még nem volna elég, a kurkuma egy rendkívül hatékony természetes fájdalomcsillapító, és eredményesen használható a máj méregtelenítésében is.

Fokhagyma
Nem véletlenül kapható „fokhagyma hatóanyag-kivonat” a gyógyszertárakban! A fokhagyma segíthet a rákos sejtek elpusztításában. Tanulmányok kimutatták, hogy heti két fej fokhagyma fogyasztása segít a rákmegelőzésben. Újabb kutatások pedig azt bizonyították, hogy a fokhagymafogyasztás serkenti a véráramlást, jótékony hatással van a vérerekre, és erős antioxidáns hatást fejt ki.
Egy kísérlet felhívta a figyelmet arra, hogyha a vörösvérsejtek és fokhagymakivonat kölcsönhatásba lépnek, hidrogén-szulfid termelődik. Ezzel magyarázzák, hogy a fokhagyma használható rákmegelőzésre, legyen szó tüdő-, prosztata-, vagy vastagbélrákról. Ugyanez a magyarázat szívbarát tulajdonságára is. Egy ide kapcsolódó tanulmány pedig azt bizonyította, hogy hidrogén-szulfid beinjekciózása megvédi az egerek szívizomzatát az infarktusok utáni maradandó károsodástól.
A hétköznapibb problémáknál maradva, a fokhagyma segít közönséges megfázás esetén is. Még a pattanások ellen is hasznosnak bizonyul, de csökkenti a koleszterinszintet is.

Zsálya
A zsálya segít a sejtek védelmében. Segítségünkre van még az ízületi gyulladások kezelésében, az érelmeszesedés és az asztma elleni küzdelemben. Megfigyelések szerint a szellemi funkciók javításában is jól jöhet. Egy kísérlet során megfigyelték azt is, hogy a zsályát fogyasztók emlékezőképessége jobban teljesített, mint a kísérletben résztvevő, placebót fogyasztó embereké.

Csili
Az biztos, hogy nem a fájdalomcsillapításra gondolunk, ha egyben bekapunk egy erős csilipaprikát, mégis, ez a növény erős fájdalomcsillapító hatással bír. A csili enyhíti az orrdugulást, serkentőleg hat az immunrendszerre, a gyomorban antibakteriális hatást fejt ki. Csökkenti a vérkoleszterinszintet. Úgy is ismerik, mint gyomorrákot megelőző szer, és jól jöhet a testsúlycsökkentésnél is.

Koriander
Egyes helyeken duzzanatok csillapítására használják. Csökkenti a koleszterinszintet, segít a vérszegénység kezelésében, a szájfekélyek megfékezésében és a bőrbetegségek enyhítésében. A nők jól alkalmazhatják menstruációs zavarok kezelésére. A-, C-vitamin és ásványianyag tartalma mellett kiváló antioxidáns. Szemünk egészségének megvédésében is közreműködik, valamint jótékony hatást fejt ki az endokrin rendszerre, ami közvetve alacsonyabb vércukorszintet okoz.

Petrezselyem
A petrezselyem legfontosabb képessége a rákmegelőzésben rejlik. Állatkísérletek bizonyították, hogy a petrezselyem akadályozza a tumorképződést, különösen igaz ez a tüdőre nézve. Közömbösíti a rákkeltő anyagokat, többek között a cigarettában találhatókét is. Emellett szívbarát és kiváló antioxidáns.


 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.