Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A virágok anyja - tavaszi mese

 

A VIRÁGOK ANYJA

 

 

Hol volt, hol nem volt, oly igen régen, mint a mesében.... élt egy öreganyó, öreg, magányos. Ha szólhatott, csak a virághoz...Mert senkije sem volt szegénynek, fia, lányai mint rajméhek elszéledtek, magára hagyták.

 

 

Élt, éldegélt hát egymagában, feketében járt bánatában. S mert nem volt kivel szót cserélni, egy virágot kezdettha-szolhatptt-csak-a-viraghoz.jpg

 

 

becézni. Maga vetette magját, alig várta kelése napját. S mikor kibújt gyönge hajtása, megszólította, legyen a társa  

 

 

Így szólott hozzá :

 

 

- Kisvirágom,árvaságomban légy a társam !

 

 

kozeli.jpg

 

 

A kisvirág hajlott a szóra, szólásra nyílt feslő bimbója. S ez virágnyelven azt jelenti, egy kisvirág is tud szeretni. Értette anyó ezt a nyelvet, sígy válaszolt:

 

 

- Én is szeretlek.

 

 

mi-a-baj-kisviragom.jpg

 

 

Minden hajnalban megöntözte, ki ne száradjon puha földje.Óvta hidegtől, széltől, portól- aki szeret, mindenre gondol. Így telt az élet napról napra. Nyárból az őszbe, majd tavaszba. Egyszercsak anyó észrevette, megcsappant a kis virág kedve.Nem hajtott újabb bimbós ágat. Gondolta anyó, talán fáradt.Csak téblábolt ott körülötte, majd aggó szóval megkérdezte:

 

 

- Mi bajod van, kincsem, kis virágom? Tán nem volt elég nap a nyáron? Vagy megszomjaztál a tó vizére? Netán harmatban fürdenél-e? Vagy ha pajtásod volna más is?...Elkelne hozzád egy kisvirág is.mi-a-baj3.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 A virág bókolt. Anyó látta, hogy kívánságát eltalálta.

 

 

munkahoz-kezdett.jpg

 

 

Sürgött, forgott, munkába kezdett. és bevetette az egész kertet :  a kerítéshez mályvarózsát, had lássák messziről  dús virágát. Nefelejcset az út szélére, szegfűt az ágyás közepébe.

 

   

 Bazsalalikomot illatáért, árvácskát árva sóhajáért.    

arvacskat-arva-sohajaert.jpg

 

 

 

 

 

 

   

 

Volt is gondja, reggel, estea kertet óvta, leste. Jött károgva a tolvaj kánya, tán hogy a kertet megcsodálja?

  

tolvaj-kanya.jpg

 

- Kár volt bevetned kerted, kár, kár, eztán korán kell kelned! Kár! Kár!

 

 

Jött a veréb is csiripelve:

 

 

- Csak egy magot csípek fel begyembe!

 

 

Jött a vakond, és mondta: 

vakond.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- Itten, itt ástam el múlt héten a kincsem!

 

 

2.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elég volt velük szembeszállni,de egy sem tudott kárt csinálni.Seprűt fogott, elűzte őket,a károgó, csirpelő népet,A vakondot is nyakoncsípte,- keresse másutt,hol van a kincse!

 

 

nem-volt-mar-maganyos.jpg

 

 

Eljött a május. Anyó kertjét a virágok birtokba vették. Csupa illat volt háza tája, aki arra járt, megcsodálta.Nem volt már sem magányos, sem árva, sok sok virág volt anyó társa.    

a-kisvirag.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

************************************************************************** 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.