Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szent Márton legendája

 

 

Szentkúti Márta

MÁRTON NAGY LEGENDÁJA

Márton nagy legendájaFújt a szél, kavarta a port, tépte a fák száraz leveleit az úton. Lovascsapat haladt arra; élén hófehér lovon délceg katona ült. Keményen markolta a kantárszárat, és összehúzta szemét az erős szélben. Már egy-egy hópehely is lekavargott, és ő szeretett volna katonáival a városba bejutni, még sötétedés előtt.
A város kőfalának kapujában rongyos koldus ült. Szakadt ruhái alig-alig födték be testét. Amennyire lehetett, összehúzta magát. Mardosta az éhség. Olyan hideg nap volt, hogy senki se ment ki a városból egész nap, senki se dobott neki alamizsnát. Fejét lehajtotta, úgy próbált védekezni a metsző szél ellen.

Egyszer csak patadobogás ütötte meg a fülét. Fölnézett. Egy lovascsapat közeledett a kapu felé. A csapat vezetője délceg férfi volt, piros köpenye szinte úszott utána
a szélben. Egyszerre megsűrűsödött a hóesés. A pirosköpenyes férfi megsarkantyúzta paripáját. A csapat vágtatva közeledett a városkapuhoz.
Hirtelen a férfi megállította a lovát. A csapat hatalmas porfelhőt kavarva bevágtatott a városkapun. A csapat vezetője azonban megállt a koldus előtt. Egy szempillantás alatt lekanyarította a válláról bő, piros posztóköpenyét. Egy villanás: éles kardja máris kettéhasította a köpenyt, és lováról leszállva a katona betakarta vele a reszkető koldust.
A koldus szinte még föl sem ocsúdott meglepetéséből, a lovag máris fölpattant paripájára és bevágtatott a városkapun.
Bent a városban a katonák ettek-ittak a fogadóban. Egy tál meleg étel és néhány kupa bor elfeledtette velük a jeges szelet. Széles jókedvükben már énekeltek is. Márton ezalatt éjjeli szállást kerített a katonáinak. Nemsokára nyugovóra tért a csapat. Aludt a csapat vezére is.
Álmában egyszerre angyalok jelentek meg. A fél köpeny volt náluk, amit a koldusnak adott. A köpenyt az angyalok felvitték a mennybe, és Jézus vállára terítették. A lovag pedig ezt hallotta:
- Márton, ezzel a köpennyel engem takartál el a jeges szél foga elől.
Másnap reggel a katonák csodálkozva látták, hogy vezérük arcát valami különös fény veszi körül.
Ám egyikük sem merte megkérdezni, honnan van Márton arcán ez a tiszta fény.