Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mozgás és a beszéd kapcsolata

 

Jakob Sreit gondolatai 1998 április 17-18-án Budapesten tartott előadásaiból:

Nagyon fontos tudni, hogy amit  az első hét évben végigcsinálunk, az az egész életünkbe beleáramlik.  Tulajdonképpen az első hét év a legfontosabb az egész életünk számára. És amit itt adunk, ha pozitív, azzal bizalmat adunk a gyermeknek az élet irányában. És ami rossz történi, az megterheli a gyermeket, pszichikai terhet jelent az élete során.  Ma erről a hét évről fogunk beszélni.

Mit csinál egy anya, akinek még vannak ösztönei, amikor megszületik a gyermeke? Akkor ringatja. Ide-oda, ide- eu6.jpgoda. Később nagyon szereti a gyermek, amikor fel-le mozgatjuk. Tulajdonképpen öt ősmozgás van. Van egy svájci mondás, és Norvégiában is létezik egy hasonló. Ha az ember derék felnőtt lesz, azt mondják, hogy azt jól ringatták. A gyermek a mozgáson keresztül szeretetet kapott.

eu3.jpgA második ősmozgás a lent-fönt. Az idősebb fiam kapott egyszer egy kis faállatkát. Mit csinált belőle?Kalapácsot. Le és föl, le és föl. Ma mi a foglalkozása? Helikopterpilóta. Erős akarata van. Ez megnyilatkozik a le-föl mozgásban.

 

 

 

 

eu1.jpgA harmadik ősmozgás a kinyílás, bezárulás. Megnyílik az ember a világnak, azután  megint visszatér önmagába. Amikor elalszunk,akkor ez a magunkba zárkózás történik, becsukjuk a szemünket. Fölébredünk, kinyílunk a világ számára, kinyitjuk a szemünket. Alélegzésnél is ez történik. Itt a ritmus területén vagyunk.

 A negyedik fajta mozgás, amikor a gyermek közelít valami felé előre, és azután visszahőköl, hátrál. Amikor ott van a csengő  az ágyánál, és közelít hozzá, és aztán hátramegy. Az előrefelé mozgás mindig szimpátiával kapcsolódik össze, míg a hátrafelé való mozgás antipátiával. Az ember ebben él: szimpátia és antipátia az emberek iránt.

És van egy ötödik mozgás - mi lehet az? Körbe-körbe. Gyerekek szívesen csinálnak ilyen mozgásokat, a eu5.jpgkarjukkal köröznek, vagy táncolnak körbe-körbe. A kisgyermekeknek nagyon fontos, hogy a játékban mindezeket az ősmozgásokat átélhessék, és ezt összekapcsolhatjuk  aztán a ritmussal.

Most nézzük meg, hogy ezek az ősmozgások hogyan hatnak az agyra. Van egy mozgásközpont, és van egy beszédközpont. A mozgás és a beszéd egymással  rejtélyes módon össze van kötve. Ha egy gyerek sokat, jól mozoghat, szabad neki mozogni, akkor a beszéde is gazdagabb lesz. Rudolf Steiner utal a mozgások egészen speciális hatásaira. Ha egy ember beszéde folyamatos, gördülékeny, akkor  az gyermekkorában sokat ugrált, szökdécselt. Dadogós gyermekeket sokat kellene engedni futni, ugrálni, szaladni.

A beszédnek van hangzása, dallama is. Akinek a beszédében ez a dallamosság megjelenik, az gyermekkorában sokat használta a kezét, sok mozgást végzett a kezével. Van aki magas, monoton hangon beszél; az ilyen ember gyerekkorában nagyon keveset mozgatta a karjait. Ha a mozdulatok szépek muzikálisak, akkor ez visszahat a hangra is, az énekhangra is. A beszédnek van egy plaszticizáló eleme is. Rudolf Steiner utalt rá, hogy ha egy gyerek sokat mozgatja a kezét, formáz, és használja az ujjait, és ha sokféle tevékenység által ügyesedik a keze ,akkor ez a beszédében formáló erőként jelenik meg. Plasztikusabban tudja a szavakat formálni , főleg a mássalhangzók lesznek plasztikusabbak a beszédében. Ezért fontos, hogy  a gyerekek az óvodában sokat  használhassák az ujjaikat. Rudolf Steiner volt az első, aki azt mondta, Hogy a Waldorf iskolákban a fiúknak is kell kötni, kézimunkázni, mert mindaz  a finomság és ügyesség , ami a kézimunkázás során kialakul, átmegy a beszédbe.

A kezek csodálatos kísérői és illusztrátorai  egy történetnek. Nem hadonászni kell, hanem értelmesen mozgatni a kezünket. Tehát a mozdulatok mint a lélek megnyilvánulásai. A beszéd mint a lélek hangzó megnyilatkozása. Amikor az óvodában a gyerekeknek kicsi verseket mondunk, mindíg mozgással kell kísérni, és ezt fantáziával tudja az ember megvalósítani.

eu2.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Az alábbi részlet Margarethe Hauschka "Ritmikus masszázs Ita Wegman szerint" című írásáből való:

 

"... A munkánk révén a Földet átalakító kéz, a gyógyító kéz, az áldó kéz - mindez a már gyermekkorunk óta gyakorolt áhítat, imádkozási hangulat eredménye.

Organikus tagjaink közül a kezeink a legalakíthatóbbak, a leginkább képezhetőek, a legátjárhatóbbak; s egy élet során rendkívüli mértékben  meg tudnak változni. A lélek és szellem, melyek átáramolják a kezeket, nemcsak alakítják őket, hanem rajtuk keresztül kiáradnak a világba mint objektív szeretet-erő, mint áldás, mint gyógyító erő.

A végtagok -  vagyis az a szellemiség, mely az élet során áthatotta azokat földi tetteink fiziognómiáját adva -, a halál után földi tetteinket a maguk igazi minőségében nyilatkoztatják meg. De kezeink jövőnk teremtői is. Szabad szeretet-tetteknek kell Földünket és az embert átalakítaniuk. És hogy kezeink ennek a célnak szentelhessék magukat, a szeretetet sugárzó kéz mint a szabadság jelképe, minden régről származó kötöttségétől megszabadíttatott."

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.